A fajon belüli változatosság szerepe a növényközösségek szerveződésében

HU NKFI (124671, 2017 - 2021, futó projekt)
A projekt fő vezetője: 
Botta-Dukát Zoltán
Rövid leírás: 

A növényi jellegek használata egy elmélet-alapú, funkcionális megközelítési lehetőséget jelent a társulási szabályok vizsgálatában. Az elmúlt évtizedben jelentős fejlődés zajlott ezen a területen: új módszerek jelentek meg, számos esettanulmányt publikáltak és a terület egyre erősebben összekapcsolódott a modern koegzisztencia elmélettel. A rendelkezésre álló módszerek nagy része elhanyagolja a fajon belüli variációt, ezért az esettanulmányok többsége sem vizsgálta azt. Pedig a néhány esetben amikor megtették kiderült, hogy nem feltétlenül lényegesen kisebb, mint a fajok közötti variáció, ahogy azt feltételezni szokták, és így jelentős szerepe lehet a társulás-szerveződésben: hozzájárulhat mind az adaptációhoz lokális környezethez, mind a kompetíció lecsökkenéséhez és így a kizáródás elkerüléséhez.
A jellegek fajon belüli változatossága (ITV) három komponense bontható: populációk közti különbségek, egyedek közti különbségek a populáción belül és egyeden belüli különbségek a szervek között. A projektben az első két komponens vizsgálatával foglalkozunk majd.
Az ITV abszolút és relatív (fajok közötti különbségekhez viszonyított) mértékét fogjuk becsülni, és vizsgáljuk, hogy ezek milyen tényezőktől függnek. Ellenőrizzük, hogy a lokálisan mért jellegek alapján felállított szabályok extrapolálhatók-e más területekre, ahol hasonló környezetben és hasonló fajkészletből épülnek fel a növénytársulások. Továbbfejlesztjük az előző projektben létrehozott egyed-alapú szimulációs modellünket beépítve a fajon belüli változatosságot, és felhasználjuk a modellt az elemző módszerek statisztikai tulajdonságainak (első fajú hiba valószínűsége, próba ereje) vizsgálatára. A szimulációs vizsgálatban megfelelőnek bizonyult módszereket alkalmazzuk a terepi adatokra, és összehasonlítjuk az eredményeket az ITV figyelmen kívül hagyásával kapott eredményekkel. Vizsgáljuk majd az ITV struktúráját: mekkora része sztochasztikus és mekkora részét magyarázzák a környezeti szűrők és a kompetíciós hatások.
Fő kutatási kérdéseink a következők:
1. Mekkora az ITV a vizsgált közösségekben? Hogyan strukturálódik?
2. Melyek a megfelelő módszerek az ITV figyelembe vételére a társulási szabályok vizsgálata során?
3. Az ITV figyelembe vétele lényegesen megváltoztatja a vizsgálat konklúzióit?
4. A mintaterületek közötti különbségek a fajok jellegeiben megakadályozzák-e az egyik helyen kapott eredmények extrapolációját más területekre?